Adatbázisaink

Zalai életrajzi kislexikon


Goldmark Károly

(Keszthely, Zala vm., 1830. máj. 18. - Bécs, Ausztria, 1915. jan. 2.)

zeneszerző

     A keszthelyi zsidó kántor fia, elemi iskoláit csak későn tudta elvégezni, nyilvános iskolába nem is járt. Hegedűtanulmányait 1842-ben kezdte Sopronban, majd két évvel később Jansa vezetésével Bécsben tökéletesítette hangszertudását. Ezekből az időkből valók első hegedűkompozíciói. 1847-48-ban zeneszerzői tanulmányokat folytatott Bécsben, majd 1848-1858 között színházi hegedűs volt különböző magyar városokban és Bécsben. Ezalatt autodidakta úton megtanult zongorázni és fejlesztette zeneszerzői képességeit. Zeneszerzői bemutatkozása 1857-ben volt Bécsben. Első nagy sikerét 1865-ben a Sakuntala-nyitány bemutatásával érte el. Világszerte ismert főművét a Sába királynője c. operáját nagy küzdelmek árán, 1875-ben mutatták be, amely meghozta számára a teljes erkölcsi és anyagi sikert. Operája, egyéb színpadi, szimfonikus és kamaraművei mindenhol nagy elismerést arattak. Nyolcvanadik születésnapján szülővárosa tiszteletére nagy ünnepséget rendezett, ekkor állították fel szülőházán emléktábláját. Kézirat-hagyatékát a keszthelyi Helikon Könyvtár őrzi. Koncertnyitányai, kamaraművei rendszeresen szerepelnek a világ hangversenypódiumain.
IrodalomMagyar életrajzi lexikon. : 1.602-603.p.
 Szabolcsi Bence - Tóth Aladár: Zenei lexikon. : 1.59-60.p.
 Klempa Károly: Goldmark Károly az ember
 Káldor Márton - Várnai Péter: Goldmark Károly élete és művészete
 Goldmark Károly: Emlékek életemből
 Kálmán Mária: Goldmark Károly : Bp. 1930.
 A Balaton tudományos, művészeti és közéleti arcképcsarnoka : 120.p.
Főbb művekSakuntala-nyitány
 Sába királynője : opera
 Penthesilea : koncertnyitány
 Tavasszal : koncertnyitány
 Prometheus : koncertnyitány
 Sappho : koncertnyitány
 A házi tücsök : opera
 A hadifogoly : opera
 Téli rege : opera
ArcképMagyar életrajzi lexikon. : 1.603.p.
 Káldor Márton - Várnai Péter: Goldmark Károly élete és művészete
 Goldmark Károly: Emlékek életemből
 A Balaton tudományos, művészeti és közéleti arcképcsarnoka : 120.p.