Adatbázisaink

Zalai életrajzi kislexikon


Hencz Antal

(Csikvánd, Győr vm., 1839. jan. 14. - Győr, Győr vm., 1899. márc. 22.)

építész

     Édesapja evangélikus lelkész volt. Elemi iskoláit szülőfalujában végezte, majd a soproni Evangélikus Líceumba került. Tanulmányait a bécsi Műegyetemen folytatta. Az építészmérnöki diploma megszerzése után építési társas céget alapított Győrben, a cég rövidesen Nagykanizsára, majd Keszthelyre költözött át. A Budától induló, Nagykanizsán áthaladó, Fiuméig meghosszabbított Délivasút megindulásával (1861) fellendült a balatoni fürdőélet. Ennek hatására tervezte meg Hencz Antal az első keszthelyi villát, mely nagy feltűnést keltett a maga korában. 1864-ben felmérte a hévízi tavat, cége fejlesztéseket javasolt Festetics Tasziló grófnak, a tulajdonosnak. Felvetették egy jó minőségű út fontosságát Keszthely és Hévíz között. Kapcsolatba került a környéken kutató Rómer Flórissal, több felmérést is készített számára pl. a tátikai várromról, a karmacsi középkori templomról. Az 1880-as években sokat foglalkoztatta a Balaton szabályozásának kérdése, elkészítette a tó első önműködő vízállásmérő műszerét. Az ő tervei alapján készült 1892-ben a második keszthelyi gőzhajókikötő, 1893-ban a Festetics kastély déli főkapuja, valamint a kastély előtti nagy szökőkút. 1897-ben új épületet készített a keszthelyi Gazdasági Tanintézet számára.
IrodalomSági Károly: Hencz Antal emlékezete.
 Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. : 13.306.has.
 Győri életrajzi lexikon. : 132.p.
 Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. : 4.696-697.has.